ko-sztr

Folyadék-leveg hszivattyú, aktív (mechanikus) htéssel (pl. talajvizet felhasználva) meleg vagy hideg levegt, és használati melegvizet állít el. Mind a htés, mind a ftés a htkör és a kompresszor segítségével történik, a htközeg különböz irányú áramlásával, ezért a háztartási melegvíz mindkét eljárás során rendelkezésre áll. Forrás: www.paleotherm.hu

Vízatartó/vízadó réteg. A föld alatti természetes víztározókat Aquifer-nek nevezzük. Ez többnyire egy vagy több olyan kõzetréteget jelent, ahonnan a lerárolt víz nem tud elszivárogni. A vízkészletet kutakkal lehet elérni.

Az atomenergia a magreakció kontrollált felhasználása munka, h és elektromosság formájú energia létrehozásának céljából. Az atomenergia egy irányított láncreakció után jön létre és ht hoz létre. Ezt a ht a víz felforralására, gz elállítására vagy egy gzturbina meghajtására használják.

A benzin a nyers, természetes petróleumból desztillálás útján kapott folyadék. Nem egységes vegyület, hanem a paraffin (paraffin = parum affinis, latin) sorozatba tartozó szénhidrogének elegye, mely fképp hexánból (C6H14) és heptánból (C7H16) áll. Ezek nyíltláncú, telített szénhidrogének, de a motorbenzin több mint 400 féle alkotóból áll (olefinek, ciklohexán, benzol, toluol, orto-meta-és para xilének, és egyéb alakzatok.) Színtelen, könnyen folyó, a szaga a petróleuméra emlékeztet. Vízben oldhatatlan, kétfázisú heterogén rendszert alkot, ellenben borszeszben meglehetsen oldódik. Elegyíthet éterrel, kloroformmal és különféle zsírokkal. Nagyon gyúlékony, levegvel keveredve majd meggyújtva robbanása erteljes.

Szénhidrát-, illetve cellulóz tartalmú, valamint fehérjéket és zsírokat tartalmazó szerves hulladékok anaerob szervezetek hatására. mezofil hõmérsékleten (30-40 °C) végbemenõ bomlásának (biodegradáció, rothadás, erjedés) gáznemû, rendszerint éghetõ terméke, amely ammónia, kén-hidrogén, szén-monoxid és szén-dioxid mellett legnagyobbrészt metánból áll.

A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lév összes él tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok.

A CHP rendszerek a logikusan is egymáshoz kapcsolható tevékenységeket összepárosítják. Jellemzõen ftanyag elégetésével keletkezett gzturbinákra vezetik, villamos áramot termelnek, majd a megmaradó ht hcserélkön keresztül ftési célra is felhasználják.

Általánosságban a dugattyú hengeres alkatrész, mely pontosan illeszkedik egy henger furatába és ott alternáló haladó mozgást képes végezni. Feladata vagy az, hogy a henger térfogatát változtassa, vagy az hogy a hengerbe áramló folyadék vagy gáz nyomását munkavégzésre használja haladó mozgást hozva létre.

A dízelmotor egy belségés motor, amelynek mködési elvét a német Rudolf Diesel szabadalmaztatta 1893. február 23-án. A dízelmotor szerkezete kifejezetten hasonlít a nála ismertebb mechanizmusú benzinmotor (Otto-motor) felépítéséhez, hiszen alapveten mindkett henger(ek)bl, dugattyú(k)ból, ftengelybl, lendítsúly(ok)ból, vezérmbl, szelepekbl stb. épül fel, s mindkett a négy ütem - szívás, srítés, robbanás és kipufogás - szerint dolgozik. A f különbség, hogy a dízelnél a tüzelanyag (leginkább gázolaj) gyújtószikra segítsége nélkül, a legalább hússzoros kompresszió (légsrítés) miatti felmelegedés hatására öngyulladással ég el és végez munkát a hengerben. Továbbá, a benzinesek benzin+leveg keveréket szívnak be, viszont a dízelek dugattyúja csak levegt szív be, azt sríti, majd az adagoló az égéstérbe fecskendezi az üzemanyagot.

A DX rendszer – a többihez hasonlóan – egy földi csvezeték rendszert alkalmaz, ahol fagyálló a htközeg, és a réz földhurok a primer hcserél. Az ilyen jelleg geotermikus hcsere eredményes és hatékony módja a ft és légkondicionáló rendszerek hcseréjének, különösen hszivattyús rendszerek esetén. Forrás: www.paleotherm.hu

Az égésh (régebbi nevén égésmeleg) az a fajlagos hmennyiség, ami egy kilogramm tüzelanyagból összesen felszabadul, ha az égéstermékeket a kiindulási hmérsékletre htjük vissza.

Az Eco-Management and Audit Scheme (EMAS) egy önkéntes Európai Uniós szerv, ami elismeri azokat a szervezeteket, amelyek rendszeresen javítják a környezetvédelmi teljesítményüket. Az EMAS-regisztrált szervezetek együttmködnek a törvényes szabályozással, környezetmenedzsel rendszerük van és saját kiadványok vagy más, különálló felek által elismert környezeti nyilatkozatok útján közzéteszik a teljesítményüket. Megkülönböztet jelzésük az EMAS logó, ami garantálja a magukról adott információ megbízhatóságát.

Az energia általános értelemben a változtatásra való képességet, a fizikában a munkavégzképességet jelöli. Egy bizonyos állapotú fizikai rendszer energiája azzal a munka-mennyiséggel (W) adható meg, amellyel valamilyen kezdeti állapotból ebbe az állapotba hozható. A kezdeti állapotot referencia állapotnak, vagy referenciaszintnek hívjuk.

Az emberiségnek szüksége van energiára a létfenntartáshoz, aminek biztosítása az energiafejlesztés feladata. Az energiafejlesztés nemcsak a minél több energia megtermelését, hanem a felhasználás ésszersítését, a takarékoskodást is jelenti, az élhet környezet megrzése érdekében.

Az ERBE 1950 januárjában kezdte meg mködését, tevékenységi köre az alapítólevél szerint kiterjedt az ermvek megbízás alapján történ beruházására, ermvi berendezések és anyagok minségellenrzésére, az ezekkel összefügg szakérti feladatok ellátására, az ermvi beruházások során szükségessé váló szolgáltatási, javítási és anyagértékesítési tevékenységre, továbbá a technológiai szerelési munkálatokban való közremködésre, valamint az ermvi berendezések üzembehelyezésére.

Erm villamos energia fejlesztésére szolgáló létesítmény. Csaknem minden erm legfontosabb része a generátor, vagyis egy olyan forgógép, mely elektromos energiává alakítja át a mechanikai energiát az elektromos indukció elvén.

Az etanol (etil-alkohol, borszesz) (C2H5)OH színtelen, jellegzetes szagú és íz, kék lánggal ég folyadék. Az etanol kémiailag az alkoholok közé tartozik, azonban alkohol névvel a köznapi életben leggyakrabban az etanolt illetjük. A második világháború hirhedt V2 rakétáinak is ez volt az egyik üzemanyag kompnense. Az etanol a természetben tisztán sosem fordul el, mindig híg vizes oldatában található. Így fordul el a szeszes italokban is, melyek az etanol legismertebb felhasználási területe is egyben.

A fosszilis tüzelanyagok alatt a bányászott szenet, ként és aszénhidrogéneket – kolajat vagy földgázt – értjük, amelyek lebomlott növények és állatok maradványai. Ezek elégetése gzt fejleszt, ami egy turbinát hajt meg, ami egy hozzákapcsolt generátor útján elektromosságot fejleszt.

A földgáz amely tiszta formájában színtelen, szagtalan és átlátszó gáz, fosszilis tüzelanyag. A földgáz néhány métertl több mint 5000 méteres mélységben taláható, nyomása némely esetben meghaladja a 300 bart, hmérséklete pedig a 180 °C-ot, függen a lelhely mélységétl. A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye. A földgáz legnagyobb részt metánt tartalmaz, de alkotórésze lehet az etán, a propán, a bután és a pentán is.

A Francis-turbina a vízturbinák egy fajtája, melyet James B. Francis fejlesztett ki. Kívülrl befelé áramló járókerékkel rendelkez reakciós turbina, mely egyesíti a radiális és axiális áramlás elvét. A Francis-turbina a manapság leggyakrabban használt vízturbina. A Francis-turbinákat tíz métertl néhány száz méterig terjed esés (vízszint különbség) esetén alkalmazzák és elssorban elektromos energia fejlesztésére használják

Egy tüzelanyag ftértéke az a hmennyiség, ami 1 kg tüzelanyagból kinyerhet olyankor, ha a füstgázzal együtt távozó víz gz halmazállapotban hagyja el a berendezést. Értékét úgy kapjuk meg, ha az anyag égéshjébl kivonjuk a gzként távozó vízmennyiség párolgáshjét. A ftérték tipikus mértékegységei szilárd anyagoknál kJ/kg, MJ/kg, gáznem anyagoknál kJ/Nm3.

Mozgási (forgási) energiát villamos energiává átalakító berendezés.

A Geotermikus energia a Föld kzetlemezeinek természetes mozgásából származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hõmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kolaj energiájával volt egyenérték. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában viszont nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegt nem szennyezi.

A gz olyan gáz, melynek anyaga légköri nyomáson, szobahmérsékleten jellemzen folyadékként (esetleg szilárd anyagként) viselkedik. A folyékony anyagok valamely mértékben mindig gzölögnek (párolognak), és egy hmérséklet felett (forráspont) teljesen gzzé alakulnak. Szárazgznek nevezzük azt a túlhevített gzt, mely nem tartalmaz folyadékrészecskéket, ellentétben a köddel, amely átlátszatlanságát apró cseppek okozzák.

A gzturbina általában túlhevített vízgz henergiáját mechanikai energiává alakítja át.

A technológia lényege, hogy egy közeli folyóból/tóból vizet szivattyúznak ki, megtisztítják, és nagynyomású szivattyúval a mélybe juttatják. Ott a forró kzeteken elpárolog, és nagy nyomású gzként tér vissza a felszínre, ahol turbinát forgat meg, és a turbinához tartozó generátoron keresztül áramot termel. A kihlt vizet visszanyomják a mélybe.

A hergép olyan valóságos vagy elméleti ergép, amely henergiát mechanikai munkává alakít át. Más definíció szerint a hergép olyan kalorikus gép, mely hasznos mechanikai munkát szolgáltat. A kalorikus gépek a hergépek és a hszivattyúk és termodinamikai elven mköd htgépek összefoglaló neve. A hergépek termodinamikai ciklust (körfolyamatot) valósítanak meg mködésük folyamán. A hergépeket rendszerint az általuk megvalósított körfolyamatról nevezik el, de gyakran alternatív elnevezéseket is használnak: benzinmotor, gzgép, gázturbina. A belségés gépek (motorok) a gép belsejében fejlesztenek henergiát, a küls hbevezetés gépek küls hforrás által fejlesztett henergiát abszorbeálják. Egyes hergépek a küls atmoszféra felé nyitott szerkezetek, mások el vannak szigetelve a környezettl (nyitott vagy zárt rendszerek). A hergép a magas hmérséklet hforrásból ht vesz fel, egy részét átalakítja haszos mechanikai munkává, a maradékot pedig leadja az alacsony hmérséklet hnyel rendszerbe.

Herm olyan erm, melyben fosszilis tüzelanyaggal ftött gzkazánok által termelt gz gzturbinát, rajta keresztül villamos generátort hajt meg, és így szolgáltat villamosenergiát.

A Kaplan-turbina propeller (hajócsavar) alakú vízturbina állítható lapátokkal. 1913-ban fejlesztette ki Viktor Kaplan egyetemi tanár. A Kaplan-turbina a Francis-turbina továbbfejlesztése. Feltalálása lehetvé tette olyan kis esések kihasználását is, emelyeknél a Francis-turbina nem alkalamazható. Kaplan-turbinákat ma széleskören használnak energiatermelésre nagy vízhozamú, kis esés víziermveknél.

A bevitt energiaforrásból egyidejleg állítunk el villamosenergia-termelésre alkalmas mechanikai energiát és henergiát. Lásd: CHP.

Elssorban az élelmiszeriparban alkalmazott htési és fagyasztási eljárás. Lényege a folyékony nitrogénben tárolt hidegenergia. A gázt htalagutakba vezetik, közvetlenül htve vele a terméket, ezáltal optimális a hátadás. A cseppfolyós nitrogén forráspontja -196 °C. A fagyasztó berendezések üzemi hmérséklete kb. -160 °C.

A Laval-fúvóka egy középs részén összeszkül, homokóra-üveg formát felvev csszakasz. Arra használják, hogy összenyomható gáz áramlási sebességét felgyorsítsák. Bizonyos típusait széles körben használják gzturbinákban.

A lignit vagy barna kszén a fosszilis tüzelanyagok (kolaj, földgáz, fekete- és barna kszén, lignit) közé tartozik. Ftértéke 10–20 MJ/kg közötti. A lignit felhasználása nagyon hasonlít a szénéhez. A legnagyobb különbség az, hogy a lignit esetében kisebb energiatartalma miatt a nagy távolságra történ szállítás nem gazdaságos, ezért az ermvek közel vannak a lignitbányákhoz. A másik nagy különbség a szén és a lignit között, hogy a lignit külszíni fejtés, ezért ritkábban történnek a munkahelyi balesetek.

A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekbl energia nyerhet ki, és amely akár naponta többször ismétlden rendelkezésre áll, vagy jelentsebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermeldik. A megújuló energiaforrások jelentsége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejldés alapelveivel, és nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegház-hatás, levegszennyezés, vízszennyezés. A szélenergia- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa el villamos energiájának, üzemanyagának és vizének − a levegbl kondenzálva − a nagy részét. Nem csupán a globális felmelegedési válság, hanem a globális olajcsúcs miatt is szükségszer a fosszilis energiahordozóktól való elhatárolódás. A legfontosabb megújuló energiaforrások: - napenergia (naperm), - napelem, - vízenergia (vízerm), - árapály-energia, - hullám energia, - szélenergia, - geotermikus energia, - biomassza, - bioetanol, - biodiesel.

A napelemek olyan szilárdtest eszközök, amelyek a fénysugárzás energiáját közvetlenül villamos energiává alakítják. Az energiaátalakítás alapja, hogy a fény elnyeldésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amiket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözségébl adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít.

A Napból érkez energia hasznosításának két alapvet módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés. Napermvekben alakítják át a napenergiát elektromos árammá. Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki htermelésre. Alapjában véve passzív napenergia-hasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását mint energiaforrást. A passzív napenergia-hasznosítás fként az átmeneti idszakokban mködik, vagyis akkor, mikor a küls hmérséklet miatt az épületen már/még hveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelents. Az aktív energiatermelésnek két módja van. Els módszer, hogy a napenergiát henergiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére hszigetel táblákkal fednek. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy htároló képesség padlóra és falakra esik, melyek küls felületei szintén hszigeteltek, így hosszú idn át képesek tárolni az elnyelt ht. A henergia „gyjtése” és tárolása fképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja henergiává, majd ezt átadja valamilyen hhordozó közegnek.

Az Ohm-törvény egy fizikai törvényszerség, amely egy elektromos vezetékszakaszon átfolyó áram erssége és a rajta es feszültség összefüggését adja meg. A törvényszerséget Georg Simon Ohm német fizikus 1826-ben ismertette elször. A törvény kimondja, hogy az elektromosan vezet anyagok a bennük áramló töltések mozgásával szemben a közegellenálláshoz hasonlítható elektromos ellenállással rendelkeznek. Ohm kísérletileg megállapította, hogy az áramersség a vezeték két rögzített pontja között mérhet feszültséggel egyenesen arányos.

Az oktánszám a benzin nyomástrésére, illetve öngyulladására vonatkozó mérszám. Nemzetközileg egységes érték, a benzikutak töltoszlopain fel van tüntetve a benzin oktánszáma. Ha nem megfelel oktánszámú benzint használunk, az a motor kopogását (egyenetlen járását) idézi el, ami károsíthatja a motort magát. Az oktánszám adalékanyagokkal (például a – környezetszennyez hatása miatt – már nem használatos ólom-tetraetillel) növelhet. Manapság a legtöbb benzinüzem járm 95-ös oktánszámú (ún. szuper-) benzint használ. A mérend benzint izooktánból (izooktán-C8H18) és n-heptánból (C7H16) komponált keverékkel hasonlítják össze. A mérend benzinnel kompressziótrés szempontjából azonos tulajdonságokkal rendelkez keverék térfogatszázalékban megadott izooktán tartalmát nevezzük a benzin oktánszámának. Tehát például a 95-ös benzin kompresszió-trése azonos a 95 V/V% i-oktánt és 5 V/V% n-heptánt tartalmazó keverékével.

Az ózon (O3) egy három oxigénatomból álló instabil molekula, amelyet Christian Friedrich Schönbein fedezett fel 1840-ben. Neve a görög „ozein”=„rossz szagot árasztó” szóból származik.

Pelton-turbina vagy Pelton-kerék az egyik legjobb hatásfokú vízturbina. Szabadsugár-turbina, mely a folyadéksugár impulzusát használja fel arra, hogy energiát nyerjen belle Newton második törvénye alapján.

Potenciális energia (vagy helyzeti energia) a fizikában az energia egyik formája. Az az energia, amellyel egy test rendelkezik potenciálos ertérben. A potenciális energia nagyságát mindig valamilyen nulla energia szinthez viszonyítják. Mivel az energia munkavégz képesség, a potenciális energiát is Joule-ban mérik (J). Potenciálos vagy konzervatív ertérnek olyan erteret nevezünk, ahol egy pontból egy másik pontba elmozdítva egy testet, mindig ugyanakkora munkát kell végeznünk, bármilyen útvonalat is használunk. Ilyen erterek például a gravitációs ertér, elektrosztatikus ertér, rugalmas alakváltozás stb.

A napelemek mködésének alapja, hogy a fénysugárzás fotonjai kimozdítják a félvezet elektronjait a kötéseikbl, így elektron-lyuk párok keletkeznek, ezt az elektrontöbbletet pedig elektromos vezetkkel lehet a napelem felületérl elvezetni a fogyasztókhoz vagy az akkumlátorokhoz.

A Solarbee egy napenergiával mköd vízforgató gép A SolarBee Inc. által kifejlesztett vízforgató gép napenergiával mködik, hálózati áramot nem igényel, A SolarBee vízforgató rendszerek alapvet mködési elve, hogy a tó alsó rétegeibl vizet emel fel és egy vékony folyadékfilm formájában a felszínre juttatja a felemelt vizet. Ezáltal az állóvizekben új áramlási viszonyok jönnek létre úgy, hogy a természetes, hmérséklet szerinti rétegzdés nem sérül (kivéve ivóvízkezelés, hiszen ennek megszüntetése ott feladat). Emellett oxigénnel telíti a víz minden rétegét az állandó felületmegújítás elve alapján. Az elosztó tányért elhagyó, igen nagy távolságba eljutni képes lamináris folyadékfilm ugyanis állandóan érintkezésben van a légköri levegvel, ezáltal oxigénnel telítdik.

A Stirling motorban egy adott tömeg, a környezettl tömítésekkel elzárt gáz, általában leveg, hidrogén vagy hélium van. Ennek a gáznak az állapotjelzi (pl. nyomás, hmérséklet, fajtérfogat) a gáztörvények szerint változnak. A gáz eközben munkát végez, melyet a motor forgómozgássá konvertál.

A sugárhajtóm olyan reaktív hajtású ergép, amely a hatás-ellenhatás törvényének elvén mködik (Newton III. törvénye). A befogadó szerkezet mozgatáshoz szükséges tolóert úgy állítja el a hajtóm, hogy munkaközegének energiaátalakítása során keletkez gáz vagy folyadékot az átalakító térhez kapcsolt fúvócsbl nagy sebesség sugárként áramoltatja ki, melynek hajtóerejével ellentétes értelm er (tolóer) képzdik. Az energiaátalakulás lehet kémiai (égés) vagy mechanikai. Mivel a sugárhajtómben jön létre a bevezetett energia (a hajtóm munkaközegének) átalakítása mozgási energiává, valamint a mozgáshoz szükséges tolóer is itt képzdik (a kiáramló gázok reakcióerejeként), ezért a sugárhajtómvet a motor és a hajtóberendezés kombinációjának nevezik. A hajtósugár mozgási energiáját különféle energiafajtákból állíthatják el: h-, kémiai, atom-, elektromos, napenergia.

A szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelnyei miatt rohamos ütemben n a világban, fleg Európában. 2006-ban a szélert felhasználó generátorok 74 223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a. A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. Ennél sokkal öregebb technológia a szélmalom, amelyben a szélenergia csak mechanikus szerkezetet mködtetett és fizikai munkát végzett, mint a gabonarlés, vagy a vízpumpálás. A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmjaikon a nagy áramtermelk, de nem ritkák a kis egyedi turbinákat mködtet telepek sem, amelyeknek különösen olyan környezetben veszik nagy hasznát, amelyek távol vannak a nagyfeszültség elektromos hálózattól, ezért költséges lenne a felhasználás helyéig kiépíteni a vezetékeket.

A szén a periódusos rendszer egy kémiai eleme. Vegyjele C, rendszáma 6. A IV. fcsoportba, a nemfémek közé tartozik. Négy vegyérték, a természetben nagy mennyiségben elforduló elem. Több allotróp módosulata is létezik: legjelentsebbek a grafit, a gyémánt és a fullerének.

A szén-dioxid (CO2) légköri nyomáson légnem, gáz halmazállapotú vegyület. A tiszta leveg 0,035 % (térfogatszázalék) szén-dioxidot (380 ppm) tartalmaz. Ez a mennyiség az elmúlt évtizedekben jelentsen növekedett (100 éve még kb. 280 ppm volt), ami bizonyítottan hozzájárul a globális felmelegedéshez, azaz a szén-dioxid üvegházgáz. A légkörbe számos forrásból kerülhet; szén és széntartalmú anyagok égése, állatok, növények és mikroorganizmusok légzése során keletkezik. Jelents mennyiség szén-dioxid kerül a levegbe a vulkanizmus során és a tengerek kötött szén-dioxidjából is. A szén-dioxid −78 °C-on fagy meg, a szilárd halmazállapotának neve szárazjég. A szárazjeget a htipar is felhasználja, de látványosságként is alkalmazzák, ahogy felmelegedve a folyékony halmazállapot kihagyásával gzzé válik, azaz szublimál.

A túlhevít berendezés a gzkazánokban a leadott gz magasabb hmérsékletét hivatott biztosítani.

A dupla-kompresszoros hszivattyú 3 fokozatú üzemmódban is mködtethet nagyon magas fokozaton. A berendezéseket alkalmazástól függen vagy egy 316-os rozsdamentes forrasztású lemez hcserélvel, vagy egy magas hatékonyságú réz/réz-nikkel koaxiális hcserélvel lehet ellátni. A hcserélket maximális kimen-teljesítményre méretezték, így az els vagy második fokozaton történ mködtetés esetén lényegesen túl vannak méretezve a kompresszor kapacitáshoz képest, a lehet legmagasabb szívóert és a lehet legalacsonyabb kimennyomást termelve. Forrás: www.paleotherm.hu

A vízerm olyan erm, mely a vízienergiát hasznosítja. A vízienergia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, melegházhatást kiváltó gázt. A világ vízermveinek összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a.[1] Bár a nagy vízermvek dolgozzák fel a legtöbb vízienergiát, a kis vízermvek (5 MW teljesítményig) jelentsége is nagy, ezek különösen népszerek Kínában, ahol a világ kis vízerm kapacitásának több mint 50%-a üzemel.[1] A vízienergiát leggyakrabban egy gáttal elrekesztett folyó vagy patak vizének felhasználásával vízturbinák és elektromos generátorok nyerik ki és villamosenergia formájában szállítják el. Ebben az esetben a hasznosított energia mennyisége az átöml víz mennyiségétl és a víz forrása és a víz kilépése helyének magasságkülönbségétl függ. Ezt a magasságkülönbséget esésnek nevezik. A potenciális energia egyenesen arányos az eséssel. A rendelkezésre álló esés jó kihasználása különleges csvezetékekkel és turbinakonstrukciókkal oldható meg.

A vízkerék (vagy vízikerék) gépek hajtására szolgáló szerkezet, mely a folyó víz energiáját alakítja át mechanikai munkává. A középkorban széleskören használt rendszer volt, mely a legtöbb üzem energiaszükségletét biztosította. A leggyakrabban gabonarl malmokban használták, ahol vízimalomként tartották számon, de használták kovácsmhelyeknél, bányáknál szivattyúk hajtására, szerszámgépek hajtására és vászon rlésére is papírgyártásnál. A világ legnagyobb vízkereke Hama szíriai városban van. A vízkerék egy nagy (általában fából készült) kerékbl áll, kerületén több lapát vagy kanál helyezkedik el hajtófelületet képezve. A kereket vízsintes tengelyre szerelik, ez közvetíti a munkagép felé a hajtó nyomatékot. A régi vízkerekek két f fajtája az alulcsapott és a felülcsapott vízkerék.

A klasszikus ermveknél a villamosenergia termelés után megmaradó gz, amit nem tudnak hasznosítani. A CHP jelleg rendszereknél ez a gz tovább hasznosul, és ezzel párhuzamosan a hatásfok is emelkedik.