Krnyezetbart megoldsok

A szlenergia ipar napjaink legdinamikusabban fejld megjul energit alkalmaz technolgija. Az elv viszonylag egyszer, a mozg lgtmegekbl forgsi energit nyerni, majd genertorokkal ebbl villamos energit termelni. A szlturbink mrete s kapacitsa ltvnyosan nvekszik, Eurpa nyugati tengerpartjain s a part kzeli vizekbl elkpeszt sebessggel bukkannak fel a szlparkok, de Budapestrl elg csak Bcsbe autzni, a hatrt elhagyva rgtn szemnk el trulnak a jkora fehr tornyok.

A szélturbinák széler függvényében termelik a villamos energiát. Eleinte, ahogy élénkül a szél, úgy n a termelt villamos energia is, egészen kb. 7 m/s -os (kb. 25 km/h) szélerig. Ebben a szélben „érzi legjobban magát” a turbina, ettl az értéktl ha tovább ersödik a szél, a termelt villamos energia szintje is csökken, és kb. 20 m/s -os (72 km/h) szélben a turbina már nem termel villamos energiát.

Ha csökken a szélenergia, a hálózatba bevitt energiát hagyományos ermvekkel kell pótolni. Az ermvek felterhelése idigényes feladat, és ha nem tudják elég gyorsan kipótolni a hiányzó szélenergiát, akkor a villamos energiahálózat összeomlik. A hálózati stabilitás megköveteli a tartaléknak a képzését (spinning reserve). A gyors pótlás érdekében a hagyományos ermveket úgy kell készenlétben járatni, hogy a kies energiát bármikor pótolni tudják. A növekv tartalékolási kényszer miatt a szélenergia alkalmazása nem csökkenti a CO2 kibocsátást.

A extra-nagyfeszültség hálózatba kapcsolt szélturbinák egyszerre, akár egy egész régióra kiterjed területen is leoldhatnak ez Németországban többször is elfordult , ennek eredményeként az így kies, akár 3000 MW-ot egyik pillanatról a másikra pótolni kell hagyományos forrásokból.

A szélturbinák teljesítménye

A szélturbinák egy jellemz paramétere a terhelési faktor (load factor) más néven kapacitási tényez (capacity factor). Ez az érték ideális körülmények között – jellemzen, ha a szél sebessége állandó és kb. 50 km/h – 100%. A gyártók jellemzen ezt az értéket adják meg, és gyakran lehet olvasni olyan tudósításokat, hogy a gyártó által megadott teljesítményadatot felszorozzák a turbinák számával, és kijelentik, hogy ez a szélerm park teljesítménye. Például, ha egy turbina 1MW-os, és telepítésre került 25 turbina, akkor a farm teljesítménye 25 MW. Ez akár igaz is lehetne, ha a széler folyamatosan ideális lenne, de nem ez a jellemz. A 25 MW a farm maximális teljesítménye.

Ironikus kissé, de ers szélben a szélturbinákat le kell állítani, hogy ne rongálódjanak meg, és ez legalább 25%-kal csökkenti a fenti faktort. További 20-30%-os csökkenést okozhat a jellemzen off-shore turbináknál jelentkez só lerakódás a turbina-lapátokra.

A gyár által megadott 100%-os terhelési faktortól a gyakorlati értékek jelentsen eltérnek, Dániában például ez a faktor 16.8% volt 2002-ben és 19% 2003-ban, de például 2003 februárjában 6000 turbinánál ez az érték 0%-on stagnált egyrészt a szélmentes idszak, másrészt technikai okok miatt.

Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertet oldal 

Szlenergia hasznosts

A légkör alsó rétegeiben végbemen légáramlást - a szelet - a Nap sugárzó energiája hozza létre. A napsugárzás a Föld felületét érve elnyeldik és átalakul hvé. Az így keletkez h nagy része kisugárzódik és a légkört melegíti fel. A felszálló meleg leveg helyébe a hidegebb leveg áramlik.

A trópusi területeken felmeleged légtömegek a sarkok felé veszik útjukat (ez a magassági szél az antipasszát). A sarkok felé haladó légtömegek pályája a Föld gömbjéhez igazodva fokozatosan leszkül, és miközben lehl, a nyomásuk és súlyuk megn. A leszálló hideg légtömegek a földfelszín közelében az egyenlít irányába haladnak a trópusok irányába, ezt nevezzük passzátszélnek.
Az egész Földet átfogó légáramlások mellett találhatók ezeknek a leáramlásaik illetve a helyi esti-nappali eltér áramlatok, vagy a tenger fell a szárazföld felé tartó áramlatok.

A szélenergia alkalmazása

Majdnem minden történelmi korban használták a szélenergiát. Németországban már a tengeri áramlatok 2,5% -át hasznosítják a szélermvek segítségével. - és ez a tendencia folyamatosan emelkedik. 

A tengerre telepített szélermveknek, az ún. Offshore-szélermveknek mintegy 40% -kal magasabb energiahozama van, mint a szárazföldre épített szélermveknek, s fontos szerepet játszanak az éghajlat védelmében.

A megújuló energiaforrások fontos szerepet játszanak a jöv energiaellátásában. A vízermvek és a szélermvek már ma is a gazdaság fontos részei. A szélermvek az utóbbi 10 évben óriási fejldésnek indultak.

A tengerre telepített szélermvek, az ún. Offshore szélparkok Dániából indultak útnak. Mivel a tengeren nagyobb a szélersség, 40%-kal több energia nyerhet ki, mint a hasonló elven mköd tengerparti ermveknél.

Az offshore - szélermvek építése napjainkban 60%-kal drágábbak, mint a szárazföldi ermvek. Ennek az az oka, hogy a kinyert energiát csak nehezen és drágán tudják a hálózati ellátáshoz hozzákapcsolni. A kisebb szélparkok, melyek a parttól nagy távolságra helyezkednek el, és mély vízben állnak, drágák. 

Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertetõ oldal