A geotermikus energia, ms nven fldh a magmbl ered s a fldkreg kzvetti a felszn fel. A h felsznre jutsa az tjba akad kzetek jellegtl s azok vastagsgtl fgg. A Krpt-medence ledkes eredet, vztroz porzus kzetekbl ll, amik j hvezet kpessgek, haznk nemzetkzi osztlyzs szerint is rendesen el van halmozva geotermikus energikkal.
Egyedi hszivattyús ftési módok
A geotermikus energiák alkalmazását "háztáji" kivitelben leginkább hszivattyúk alkalmazásával lehet megoldani, mert ezeknek az ára már elfogadható, és ezek képesek a pár fokos vízbl elállítani melegvizet. A melegvíz a továbbiakban alkalmazható háztartási melegvíz céljára, épületftésre, medencék vízmelegítésére, stb..
A hszivattyú elnye, hogy napsütéstl és évszakoktól függetlenül üzemkész, hátránya, hogy függ a villamos hálózattól és a ftésdíj harmadát - negyedét a villamos mvek csekkjére kell befizetni.
Kézenfekv és alkalmazott eljárás, hogy a különböz alternatív energiákat együttesen is lehet alkalmazni, például, napkollektort és hszivattyút. 
Ebben az esetben amíg a napkollektor elegend ht tud termelni, a hszivattyú "takarékra" áll, majd a htároló tartályban letárolt melegvíz fogytával els nekifutásra "rásegít" a hszivattyú a napkollektor által termelt hre, majd kiváltja azt.
Talajszonda
A talajszondák - mint már nevükbl talán kiderült - a Föld mélyebb rétegeibe nyúlnak le, mélységük jellemzen 30 méter és 100 méter között mozog, általában a "dupla U" típusú szondát alkalmazzák ezekben az esetekben. A szondát jó hvezet folyadékkal, például betonittal kell feltölteni.
Körülbelül 15 m mélység alatt a hmérséklet állandó, az évszakok változása nem befolyásolja.
A felszínre érkez víz hmérséklete a közvetlen ftésre még az esetek többségében nem alkalmas, ezért hszivattyúval kell a hmérsékletet megemelni.
Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertetõ oldal
Talajkollektor
Körülbelül 1,5 - 1,6 méter mélységbe kell fektetni a PE csövet. A hálózatot sós vagy fagyálló folyadékkal elkevert vízzel érdemes feltölteni és használni, a folyadék áramoltatásához kerenget szivattyút kell alkalmazni. Két méter mélységben a legalacsonyabb (állandó) hmérséklet 5 °C.
Két méternél mélyebbre nem érdemes lefektetni a csövet, ugyanis nevével ellentétben ("geotermikus") fleg nem a földht, hanem inkább a napsugárzásból adódó - felszínközeli - henergiát aknázza ki.
Ez a hmérséklet természetesen még nem elégséges épületftésre, ezért hszivattyúval kell a hmérsékletet megemelni.
|
Altalaj
|
Kinyerhetõ energia
|
Távolságtartás
|
Mélység
|
Kinyerhetõ energia
|
Megtáplálás
|
|
Száraz, nem kötött
|
10 W/m2
|
>0,8 m
|
1,2 - 1,5 m
|
8 W/m
|
>0,7 m
|
|
Kötött, nedves talaj
|
20 - 30 W/m2
|
>0,6 m
|
1,2 - 1,5 m
|
12 - 18 W/m
|
>0,7 m
|
|
Vizes- homokos, köves talaj
|
40 W/m2
|
>0,5 m
|
1,2 - 1,5 m
|
20 W/m
|
>0,7 m
|
|
Néhány példa talajkollektor alkalmazásra:
Vízszintes elrendezés talajkollektor:
Spirálisan lefektetett Függleges elrendezés
árok-kollektor: árok-kollektor:
Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertetõ oldal
Kútvíz (talajvíz)
A fúrt kút egy geotermikus kincsesbánya, fleg, ha a víz hmérséklete 7°C-nál magasabb. A kútból merül szivattyúval lehetséges kiemelni a vizet, amit aztán egyéb célból - például locsolásra - is használhatunk, vagy egy hcseréln keresztül adjuk át a ht a zárt rendszerben kerengetett folyadéknak, ami a hszivattyúhoz továbbítja azt.
Hszivattyú alkalmazása napkollektorral
A napkollektorok egyre szélesebbkör elterjedése okán adja magát a kérdés, hogy össze lehet-e házasítani ezeket a hszivattyúkkal. Természetesen az ötlet nem új, Németországban már alkalmazzák a gyakorlatban az ilyen jelleg megoldásokat, mint ezt a lenti példa is tanusítja.
A fenti ábráról kiderül, hogy a két ftési módhoz egy közös tárolótartályt kell alkalmazni. Napsütéses idszak esetén a kollektorok termelnek annyi ht, hogy a tartályból a hszivattyú rásegítése nélkül is el lehet látni a háztartást forró vízzel. Borúsabb idszak esetén a hszivattyú a tartály vizének a hfokát emeli meg, és ezzel lehet fteni, fürdeni.
Hulladékh hasznosítása
Egy másik lehetség, hogy a fenti elvet alkalmazzuk egy leveg hbl dolgozó sziavattyúval. Ebben az esetben a meleget a távozó WC, fürdszoba és konyha levegjébõl vonjuk ki, és a friss leveg eleve a szivattyún keresztül érkezik a lakásba. 
Ilyenkor a háztartási hulladékht használjuk az ismételt ftéshez - a rossz levegt ezekbl a helységekbl mindenképpen ki kell szellztetni, htartalmukkal együtt.
Termálvíz alkalmazása
Termálvíz esetén a legegyszerbb a felhasználása akkor, ha "magától" jön a felszínre, azaz, a mélyben a forró kzetekre jutó víz részben elpárolog, és az így keletkez túlnyomás veti a felszínre az - általában oldott ásványi anyagokban gazdag - forró vizet.
Hazánkban rendkívül sok felszínre tör termálforrás található.
Ezeknek a vizeknek Magyarországon még csak a részleges kihasználása történik meg, gyógyturizmus (balneológiai) célra.
Ezeket a vizeket, illetve ezeknek a hulladékhjét rendkívül hatékonyan fel lehet használni.
A termálmezkrl a víz nem minden esetben jut ki a szabadba, ilyenkor a szivattyúzás a megfelel módszer a felszínre juttatásra. A már kihlt vizet egy injektoron keresztül juttatjuk vissza a mélybe, így megelzve forrásunk elapadását.
Ez a módszer meglehetsen költségigényes, ezért minél sokoldalúbban kell élni a rendelkezésre álló hvel. A lakóházaknál "elhasznált" vizet még tovább lehet használni. A visszajutó kihlt vizet elször hcseréln keresztül melegíti fel a termálvíz, majd, ha ez nem elégséges, egy hszivattyú is rásegíthet a hátadásra.
Természetesen a termálvíz fürdbeli (részleges) hasznosítására is van lehetség, ebben az esetben a "kies" vizet ivóvízzel kell pótolni.
Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertet oldal
