Krnyezetbart megoldsok

Vzerm: A vzfolysok, tavak, tengerek, mechanikai energiakszlett villamos energiv (rgebben kzvetlenl mechanikai energivl) alakt mszaki ltestmny. Gyjtfogalomknt magba foglalja mindazokat a mtrgyakat s berendezseket, amelyek a villamosenergia-termelshez szksgesek.

A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják, esetleg tárolják, és a vízertelepen a turbinákra ejtik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot. A hasznosítható esés, a vízlépcsmagasság nagysága szerint megkülönböztetnek kisesés, közepes esés és nagyesés ermvet. Törpe ermnek a 100 kW-os teljesítmény alattiakat tekintik. A világ vízermveirl és gátjairól rendszeres statisztikát közöl a Water Power c. angol nyelv nemzetközi szaklap. Hazánk elméleti vízerkészlete 7478. 106 kWh/a, a hasznosítható vízerkészlet-teljesítményt 1060 MW-ra becsülik, amely átlagos évben 4500 GWh energiatermelésnek felel meg. A hazánkban mköd ermvek száma 37, összes teljesítménye 50 MW, energiatermelésük 177 GWh. Ebbl 90% a Tiszára és mellékfolyóira jut. Az egymáshoz csatlakozó ermvek sorozata a ermlánc. Az energiagazdaságilag egymással együttmköd ermvek neve ermrendszer. A vízermvek szerteágazó környezeti hatásai miatt mindenek eltt a kis esés folyókon létesített ermvek csak igen gondos környezeti hatástanulmányok után létesíthetk.
                                                                                                               Környezetvédelmi lexikon

Története

Egyes szakemberek szerint víz a Föld történetében mintegy 4 milliárd éve van jelen, az Archaicum elejétl. Az sföldet egy vízgzben gazdag légkör vette körül, amelynek lehlésébl származik a jelenleg bolygónkon található víz minden formája. A Föld különleges helyet foglal el a naprendszerben e tekintetben, mivel a Föld-Nap távolság következtében - amely átlagosan 150 millió km - a víz mindhárom formájának (gz, víz, jég) megjelenése lehetvé válik. Ez csak a naprendszer sugarának mintegy 2%-át kitev keskeny sávban állhat el. A Vénusz ennek nagyon keskeny sávnak, a potenciális vízzónának a szegélyén helyezkedik el. A víz jelenléte tette lehetvé mintegy 3,5 milliárd esztendvel ezeltt a szerves élet kialakulását is.

A víz teljes tömegét 1,4 milliárd km³-re becsüljük és ennek 97,3 %-a az óceánokban található. Ezen vízmennyiség tekintélyes része részt vesz egy nagy körforgásban, amelynek átlagos idtartama 9 napnak vehet. E hatalmas körfolyamat éltet motorja a Nap, amelynek a Földre sugárzott energiájának egy jelents részét a felszíni vizek párologtatása emészti fel. E szüntelen körforgásnak alapvet szerepe van az idjárás alakításában is.
 
Hozzávetleges számítások alapján a Napból Földre jutó energiamennyiségnek kb. 23%-a a víz körforgásának fenntartására fordítódik. Ennek az energiának mintegy 99%-a a párolgás-lecsapódás átalakulására fordítódik, amely számunkra kihasználhatatlan. A megmaradó töredék a földfelszínen mozgó víz helyzeti és mozgási energiája. Az állóvizek csak helyzeti és nyomási energiával rendelkeznek, de az áramló vizeknél ezek mellett a mozgási (kinetikai) energia is megjelenik. Vízenergián ezen energiák összességét értjük. Becslések szerint a világ hasznosítható vízenergia kapacitása kb. 20.000 TWh körül lehet. Az egész világon termelt összes vízenergia termelés kb. 2000 TWh. Ez a mszakilag hasznosítható energia 10%-át jelenti.

Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertetõ oldal

Felhasználási lehetségek

A mszaki kihasználtság lehetsége tehát szoros kapcsolatban van a természetföldrajzi környezettel. A folyókon általában szakaszjellegeket szoktunk megkülönböztetni, ahol az esésnek megfelelen a fels, középs vagy alsó szakasz jelleg dönti el a vízier nagyságát. Ahol nagy esésmagasságok vannak, azok a helyek kiválóan alkalmasak vízerm építésére: pl. Skandináv félszigeten, az Alpokban, a Pireneusokban, a Sziklás-hegységben. Az energia hatékonyságot lehet növelni a felszíni adottságoknak megfelelen, ha például egy könnyen lezárható völgyben, vagy völgykatlanban, kanyonban völgyzárógátak segítségével megnöveljük a szintkülönbséget, és ugyanakkor egyenletessé tudjuk tenni a vízhozamot.

A vízenergia nagysága mindig szorosan összefügg a folyóvizek vízjárásával is. A víziermvek építése szempontjából a kétperiódusú ess övezet a legkedvezbb, ahol egyenletes a folyók vízjárása, pl. a Kongóé, az Amazonasnak a vízjárása rendkívül egyenletes. Az egyperiódusú eszónában és a trópusi monszunéghajlat alatt már igen nagy eltérésekkel találkozunk, félévenként a vízhozam szakaszosságával kell számolni, pl. a Nílus, az Orinoco, a Gangesz is ebbe a kategóriába tartozik. A mérsékelt övben, az óceáni klímában a legegyenletesebb a csapadék és ebbl a szempontból az itt építend ermvek igen kedvez helyzetben vannak, így Skóciában, Új-Zélandon. A vízhozamban a legnagyobb egyenetlenség a kontinentális és mediterrán klímájú területek folyóin mutatkozik. Például a Tiszánál, Szolnoknál a legkisebb és a legnagyobb vízszint aránya, több mint százszoros különbséget mutat. Nyilvánvaló, hogy az erm kapacitásának meghatározásánál mindig a legnagyobb vízhozamra kellene építeni, de ha az év bizonyos részében csak csökkentett kapacitással tudjuk üzemeltetni – mivel a vízhozam nem elegend –, így ez rendkívül gazdaságtalanná teszi az ermvet. Ilyen esetben az a vízmennyiség számítható, ami az év nagy részében egyenletes hozamot biztosít. 

Forrás:
http://www.tourintel.ru/cities/BRATSK.HTM

Magyarországi energiahasznosítás

A megoszlás a következ:

• Duna 72%
• Tisza 10%
• Dráva 9%
• Rába, Hernád 5%
• Egyéb 4%

- A teljes hasznosítás esetén kinyerhet energia 7,0-7,5 TWh/év, azaz 7000-7500 millió kWh évente.

Környezetvédelmi szempontból, ahol viszonylag nagyobb esése van a folyóknak, könnyebb olyan tájba ill ermrendszert beépíteni, ami nem okoz ökológiai károkat. Erre számos példát találunk, fleg Ausztriában, ha csak a Dunánál maradunk, de a többi folyón pedig, amelyek nagy esések, ezeket az ökológiai károkat lényegesen könnyebben ki tudják küszöbölni.

Nagy divatja van jelenleg a kisteljesítmény ermveknek. Ezt nagy esés patakoknál vagy kisebb folyóknál nagyobb környezeti beavatkozás nélkül lehet kialakítani. Ezek a turbinaházak néhány méteresek, de a legújabb megoldások olyan jellegek, hogy szinte észrevétlenül, magában az áramló vízbe helyezett igen érzékeny turbina fejleszti az áramot és lát el esetleg kisebb településcsoportot, kisebb elektromos szolgáltatást igényl  üzemet. Ezeknek megítélésem szerint nagy jövje van és környezetvédelmi szempontból is tökéletes konstrukciók. Ezek fleg jelenleg Angliában és ugyanakkor még Németországban épültek, illetve készülnek az üzemekben futószalagon ilyen kis turbinás ermvek.

Forrás:
www.kekenergia.hu
Non-profit megújuló energiákat ismertetõ oldal