Krnyezetbart megoldsok

Modern letvitelnknek egy sajtosan kros mellkhatsa a krnyezetszennyezs. Ebbe a fogalomba beletartozik az emberi krnyezet ppgy, mint a termszeti krnyezet. Teht krnyezetszennyezsnek nevezzk ppgy a vrosi krnyezet szennyezst is, mint a termszet krostst. A krnyezetszennyezs legfontosabb elidzje az emberisg egyre nvekv energiaignye. A szennyezsek igen sokflk lehetnek. Lehet fnyszennyezs, zajszennyezs, elektromgneses jelszennyezs, krosanyagkibocsts, hszennyezs, stb.

A környezetszennyezés csökkentésének többféle módja van. Elssorban csökkenteni kell a káros anyag kibocsátást, mivel a globális felmelegedés ennek halogatását nem teszi lehetvé. A CO2 kibocsátás felel elssorban ezért, mivel a CO2 üvegházhatást okozó gáz. A föld felé érkezõ napenergiát nem engedi távozni. A CO2 kibocsátásért elssorban az energiatermelés és a közlekedés felel. Tulajdonképpen maga a kibocsátás nem okozna problémát, mivel az összes éllény bocsát ki CO2-t. A baj abból fakad, ha az egyensúly megbomlik a kibocsátott és elnyelt CO2 mennyisége között. Az egyensúly felbomlása onnan ered, hogy a hosszú id alatt a földkéregben elraktározódott nagy mennyiség kolaj, kszén, földgáz stb. emberi felhasználásra került, ennek elégetése során CO2 kerül a légtérbe. Bizonyos mennyiséget a föld felületén élõ biomassza képes elnyelni, de az emberiség igénye ezt már bven meghaladta.

Ennek kapcsán egy új fogalom került eltérbe az utóbbi években, a "fenntartható fejldés". Ez az emberiség fejldésének azt a módját jelenti, ami hosszú távon fenntartható. Vagyis ahogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1987-es Brundtland-jelentésében szerepelt "kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövend generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket".

Tehát a gazdasági és technikai fejldés környezetterhel hatásának olyan alacsony szinten tartása, amit a természet hosszútávon jelents károsodás nélkül elvisel, illetve a nyersanyag- és energiafelhasználás szintjének csökkentése olyan szintre, hogy a jöv generációk ezekbl ne szenvedjenek hiányt.
Napjainkban a feltörekv ázsiai országok nyersanyag és energia igénye olyan mértékben növekedett, hogy a fenntartható fejldés globális szinten az  bevonásuk nélkül lehetetlen.

Óriási környezetszennyez hatása van az ipari fejldésnek, illetve a fogyasztói társadalom megjelenésének. Még a nyersanyaghiány és energiahiány megoldása esetén is, a környezetszennyezés és annak káros mellékhatásai önmagukban elegendek ahhoz, hogy az emberiség végét okozzák.

A sorozatosan kipusztuló fajok, a rengeteg méreganyag, ami a bioszférába kerül és a globális felmelegedés mind-mind az emberi tevékenység mellékterméke. Ám ezek végs soron magára az emberiségre nézve is halálosan hatnak hosszú távon.

A káros anyag kibocsátás csökkentése, az energiafelhasználás csökkentése és a nyersanyagokkal való takarékoskodás akkor is érdekünk lenne, ha nyersanyag és energia árak várhatóan nem emelkednének a közeljövben folyamatosan soha eddig nem látott mértékben.
A káros anyag kibocsátás csökkentésének alapveten két módja van, melyek átfedik egymást. Az egyik, ha az energia felhasználást hatékonyabbá tesszük, a pazarló, korszertlen mszaki megoldásokat végleg kiiktatjuk, azokat takarékos modern berendezésekre cseréljük. Ennek folyományaként kevesebb energiára lesz szükségünk. A másik megoldás, ha a felhasznált energiát nem a fosszilis tüzelanyagokból nyerjük ki, hanem úgynevezett megújuló energiaforrásokat használunk. A megújulás alatt azt kell érteni, hogy a felhasználás és a keletkezés egyensúlyban van (a fosszilis energiahordozók is megújulhatnak pár millió év alatt). A megújuló energiaforrások: nap-, szél-, víz-, geotermikus energia, biomassza. Az igazsághoz tartozik, hogy a szél a napsütés miatt keletkezik. A víz mozgását a napsütés okozza.

A biomassza (nagyon kevés kivételtl eltekintve) a napsütésbl keletkezik. Tulajdonképpen a fosszilis energiahordozók is egykori növények, állatok maradványai. Ezért hívják ezeket elraktározódott napfénynek is. A környezetre káros, st kifejezetten mérgez anyagok kikerülése a bioszférába, közvetett és közvetlen hatással is bír az emberi szervezetre. Egyrészt a leveg, a víz, és az éllények szennyezettsége közvetlenül az emberi szervezetre hat. Hiszen belélegezzük a levegt, megisszuk a vizet, megesszük az éllényeket. (egy részüket). Közvetett hatásuk pedig az, hogy a biológiai egyensúly felbomlása globális mérték környezeti katasztrófát idézhet el. Ami szintén káros az emberekre nézve. A biodiverzitás csökkenése bezárja elttünk azokat a kapukat, amiket esetleg az orvostudomány és a gyógyszeripar eltt nyitna ki egy-egy új gyógynövény felfedezése (újrafelfedezése).  Az manapság már nyilvánvaló tény, hogy az emberiség, még ebben az igencsak természetellenes állapotában is függ a természettl, st annak szerves része. Ennél fogva a természet bármely kicsi károsítása is az emberiségre közvetlenül hat. Ezen kívül egyre inkább a gyermekeink jövje kerül veszélybe.

 

Fotó forrás:
www.mindenaminap.hu
http://hu.wikipedia.org
www.origo.hu